4. Szövetségi Nagytábor - Ipolynyék

2011. július 25. és augusztus 3. között sor került a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség IV. Szövetségi Nagytáborára az Ipolynyék és Csall közötti Csali-völgyben.

A nagyszabású rendezvényen részt vett az SZMCS 33 cserkészcsapata, valamint magyarországi, vajdasági, erdélyi és kárpátaljai cserkészek is, így mintegy 600 fiatal táborozott együtt 6 altáborra osztva. A 300 éve befejeződött Rákóczi-szabadságharcot idéző történelmi környezetbe illesztett tíznapos sátorozás során a cserkészeknek lehetőségük volt kipróbálni a kézművesség számtalan formáját, bejárni a környező vidéket, ismeretségeket kötni határon innen és túl. Kocur László főszervező, és az őt segítő 38 fős szervezőcsapat úgy tervezte a tábort, hogy minden napnak legyen bizonyos fő motívuma. A cél az volt, hogy ezek a motívumok összhangban legyenek a cserkészmozgalmat átitató eszmékkel, így volt nap, amely az önkéntességről, az együtt dolgozásról, a kultúraápolásról, a testmozgásról, vagy éppen a környezettudatosságra nevelésről szólt. Az önkéntes munka keretében, Ipolynyék község önkormányzatával együttműködve, a fiatalok kitisztítottak egy tanösvényt, és rendbe hozták a helyi tájházat. A cserkésznapnak és zsibvásárnak elnevezett napokon pedig közel 50 programból választhattak a résztvevők. Volt ezek között (a teljesség igénye nélkül) néptáncoktatás a Hárompatak együttes vezetésével, 11 fajta kézműves-foglalkozás, sportolás, zsonglőrködés, kalandjátékok, kopjafafaragás, lovaglás, teaház, de akár zumbázhatott is, aki arra vágyott. A kuruc kor szellemében még bajuszversenyre is sor került! A nevezők némelyike már hónapokkal a tábor előtt elkezdte a „felkészülést”, hogy a megmérettetésen majd ő pödörhesse a leghetykébbre a bajszát.

             
Első ízben került megszervezésre a családos altábor. A 23 cserkészcsalád a majdnem 30 kisgyermek miatt nem a völgyben, hanem Ipolynyék község általános iskolájában volt elszállásolva, de sokszor kilátogattak a táborhelyre.

A nagytábor hivatalos honlapjára, a www.nagytabor.szmcs.sk -ra minden nap felkerült a tábori lap, képgalériával és videóval együtt. Ezek továbbra is elérhetőek, ezért megtekintésére buzdítok mindenkit, akit részleteiben is érdekel, hogyan töltötte 10 napját az ország legnagyobb magyar ifjúsági szervezetének 600 fiatalja!

Juhász Gergely

 Az udvardi csapat a legnagyobb altáborban LÉVÁBAN táborozott együtt a szepsi, kürti, nyékvárkonyi, egyházfai csapatokkal.



Udvardi fényképek:


Videók minden napról: http://www.youtube.com/user/nagytabor2011

Meseerdő

Már jó ideje nem láttuk Anikót a Katicák őrsi összejövetelein. Azt hittük biztos sokat kell tanulnia a vizsgákra, ma viszont kiderült, hogy az igazi oka a távollétének, hogy elrabolták. A Katicák sem voltak restek rögtön elindultak megkeresni segédőrsvezetőjüket. Találkoztak a Sajtkukacokkal, akik szívesen csatlakoztak hozzájuk, hogy segítsenek.

A nyomok a Kálváriáig vezettek, ahol átlépve a kapun az őserdőben találtuk magunkat. Meg is jelent a gonosz Sirkán, aki nem tagadta, hogy bizony ő rabolta el Anikót és fogva tartja. El is indultunk szépen egyesével a sűrű őserdőbe, hogy felderítsük hol rejtegeti a gonosz Sirkán szegény Anikót. Útközben találkoztunk Akelával a farkaspapával, akinél be kellett mutatnunk a családunkat, Kának a kígyónak segítettünk összepárosítani az évszakokat, majd Balu macival zenéltünk, aztán Hátinak, a kis elefántnak tanítottuk meg a színeket és a számokat, Bagirával utaztunk a különböző közlekedési eszközökkel, aztán jött Maugli, akinek segítettünk áthozni a labdáját a túlsó partról. Kiállva az összes próbát megérkeztünk Sirkánhoz, aki még egy utolsó kérdést tett fel nekünk az állatokról. Amikor mindenki jól válaszolt Sirkán belátta, hogy kénytelen lesz elengedni Anikót, mivel mi teljesítettük az összes feladatot, amit az utunkba gördített.

Nagy volt az öröm, főleg akkor, amikor cserébe Anikó átadott 1-1 dobozt a két őrs vezetőjének. Tudjátok mi volt bennük? Az őrsi nyakkendőink, amire már mindkét őrs nagyon várt. A haranglábnál minden kis Katica Katicabogár ígéretet tett, majd őket követték a Sajtkukacok is. Büszkén viselték mindannyian az őrsi nyakkendőket és hát örömünkben még játszottunk egy jót.

Dandi

Egy kis videó a történtekről:

Gyermeknap és kiállítás

Matyi egyszer azt mondta: Készítsen mindenki a csapatból valami kézügyességet! A többség engedelmeskedett is, és sorra hordtuk az ötletesebbnél ötletesebb kézzel készített dolgokat a cserkészotthonba. Június 4-ére Matyi elkészítette belőlük a kiállítást, amelyen mindenki megcsodálhatta a többiek művét, sőt még szavazni is lehetett rájuk. Az eredményt azóta is jól titkolja a zsűri, de majd egyszer biztosan megtudjuk :) Viszont ha már ilyen szép számban összejöttünk kicsik és nagyok, akkor játszottunk egy jót. A nagyobbak szerették volna megtanítani a legkisebbeket is métázni, de a vihar visszakergetett bennünket a csotthonba. Ugyan voltak, akik kicsit eláztak, de ez nem szegte a kedvünket, folytatódhatott a játék, móka, kacagás.

Dandi

A LEG-ek útja

A részletes programot keresd csapatunk facebook-oldalán: http://www.facebook.com/event.php?eid=189874394386710&index=1

A kirándulás programja:

Péntek

12:00 – indulás Udvardról

16:30 – Havránok-i skanzen, Szentmáriai víztározó

19:00 – szállás (Nagybobróc - Bobrovec)

19:30 – vacsora

20:30 – esti program

22:00 – takarodó

Szombat

7:00 – ébresztő

8:00 – reggeli

10:00 – Csorba-tó

11:30 – Lőcse – városnézés

14:00 – Ősz-szakál forrás, ebéd

16:00 – Szepesi vár

19:00 – szállás (Tamásfalva)

19:30 – vacsora

20:30 – esti vigalom

22:00 – takarodó

Vasárnap

7:00 – ébresztő

8:00 – szentmise

9:00 – reggeli

11:00 – Tamásfalvi-kilátó

13:00 – indulás haza

19:00 – érkezés Udvardra

Utikönyv: innét letöltheted PDF formátumban


A LEG-ek útja az udvardi cserkészek LEGfrissebb élményeinek forrása volt. Péntektől vasárnapig sok kilométert és látnivalót kínált az autóbuszkirándulás, melyet a 28. sz. Kaszap István Cserkészcsapat szervezett. A résztvevők életkora 6-tól 60 éves korig terjedt. Igen, a cserkészszülők is elkísérték a legkisebbeket. Az első nap a liptói víztározó (Liptovská Mara) fölött megbúvó ősrégi skanzent tekintettük meg, ahol eredeti 2000 éves emberi csontokat is láthattunk. Az estét Nagybobrócon (Bobrovec) vészeltük át a Magas-Tátra fölött cikázó villámok csattogása fényében.

Szombaton rövid túrát tettünk a LEGszebb tátrai tó, a Csorba-tó (Štrbské pleso) környékén, majd Lőcse (Levoča) archaikus városát vettük célba. Itt a LEGnagyobb gótikus stílusban faragott faoltárt, Pál mester művét csodáltuk meg. A főtéren megtekintettük a néhai városháza árkádos épületét, majd Pál mester műhelyében berendezett kiállítást is, ahol testközelből vehettük szemügyre az utolsó szlovák 100 koronáson látható Szűz Mária szobrát. Korgó gyomrunkat egy tipikus szepesi "salaš"-on tömtük meg, majd az út porát a poprádi Aquacity-ben mostuk le. Ekkor már javában szakadt a májusi "aranyat érő" zivatar. Éjjel Szepestamásfalván (Spišské Tomášovce) hajtottuk álomra fejünket.

A vasárnapi szentmise után a Szlovák Paradicsom LEGszebb és a szülők számára talán LEGfélelmetesebb kilátójához barangoltunk el. Ekkor már éreztük lábainkban a megtett kilométereket, de utunkat töretlenül folytattuk a Szepesi vár (Spišský hrad) felé. Közép-Európa LEGnagyobb várromját a Szürke-Szakál (Sivá Brada) nevű forrás érintésével közelítettük meg. Az érdekes természeti képződmény láttán megújult erővel másztuk meg a méretével és gazdagságával lenyűgöző várromot.

Késő este gurult be az autóbusz Udvardra, ahol az itthon maradottak már türelmetlenül vártak minket. Fárasztó, élménnyel teli és léLEGzetelállító kirándulás volt.

Jó munkát!

Majthényi megemlékezés

Majthényi Adolf halálának 140. évfordulója alkalmából hasonlóan mint búcsúkor, kivonultunk a kálváriára és egy rövid ünnepség keretében megemlékeztünk Majthényi Adolfról. Ezen ünnepségből mi cserkészek is kivettük a részünket, voltak akik az irodalmi színpad összeállításában szavaltak, mások gitár és dobkíséretben énekeltek. A koszorúzást követően, ünnepi szentmisén vettünk részt.

Dandi

18 évesek lettünk

Csapatunk nagykorúságának eléréséért a vasárnapi 10-es szentmisén adtunk hálát, majd a kopjafánál rövid ünnepség keretén belül minden őrs beletette az időkapszulába üzenetét, amit a jövő nemzedék számára írt. Az időkapszulát a kopjafa közelében ástuk el, és legközelebb 10 év múlva, a 28 éves csapatévfordulón ássuk majd ki.

Dandi

Majális

A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke.

A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

A mi közösségünk nem a májusfánk kidöntését, hanem az állítását jött el május elsején az iskolaudvarra megünnepelni. Csapatunk néptáncosai felléptek ez alkalomból, a lányok felcsaptak arcfestőknek, amit a kicsik nagyon élveztek, valamint kipróbálhattunk néhány izgalmas fajátékot. A legkitartóbbak a nap végén széttáncolhatták cipellőiket egy remek táncházban.

Dandi