2011. december 28., szerda

Taize találkozó, Berlin


10 évvel az oly sokszor emlegetett budapesti Taize találkozó után ismét cserkésztestvéreim körében indulhattam „ A bizalom zarándokútjára”.  Jó volt régi ismerős arcokat látni az autóbuszban, mely Németország fővárosa felé robogott a sötét éjszakában. Ahogy fogytak a kilométerek, egyre izgatottabban vártuk már az érkezés időpontját. Többen közülünk első alkalommal vettek részt ilyen találkozón, de mi (egy-két Taize találkozót már megjártak) sem tudhattuk egész pontosan, hogy mire is számíthatunk, elvégre ahány ország, annyi szokás.
Így is volt, a mi 10 fős kis csapatunk nagyon meleg fogadtatásban részesült a plébánián ahová került, de kezdetben hiányoltuk a híres német precizitást. Az evangélikus plébánián tapasztalt liberális gondolkodás mindannyiunkat meglepett. A reggeli közös imákat követően büszkén mutatták meg városuk nevezetességeit, valamint azt a központot, ahová minden másságával küszködő, megértésre vágyó ember bizalommal fordulhat, lehetőséget kaptunk olyan „szerzetes nővérekkel” beszélgetnünk, akik az AIDS-el megfertőzött, homoszexuális, leszbikus, valamint transzfesztita emberekkel foglalkoznak. Már-már megdöbbentő volt számunkra az a nyitottság és tolerancia, amit mások irányában tanusítottak.
Az esti imáknak is megvolt a maguk varázsa, valamint a szilveszteri éjfélig tartó virrasztásnak, de számomra a legfelemelőbb mégis az újévi szentmise volt a Szent Máté katolikus templomban. Európa 10 országából több mint 250 fiatal, valamint a helyi egyházközösség együtt hallgatta Isten igéjét és imádkozta, ki-ki a maga nyelvén, az Úr imáját, a Miatyánkot. Nagyon hálás vagyok, hogy részese lehettem ennek a közösségnek, felejthetetlen élmény ez a számomra.

Dékány Andrea, Udvard

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése