2010. november 28., vasárnap

Advent, lassan itt a karácsony

Advent első vasárnapján gyújtjuk meg az első gyertyát a négy adventi gyertya közül. Ezen a napon szokta a pap megáldani az adventi koszorúkat is.

Idén csapatunk mindegyik őrse külön-külön adventi koszorúkat készített az őrsi foglalkozások keretén belül. Hosszú sorba sorakozva ezeket a koszorúkat vittük a templomba azon a csípős vasárnap reggel, amikor Tibor atya megáldotta a többi koszorút is.

A szentmise végén boldogan vettük kezünkbe a sajátkezűleg eszkabált koszorúkat és kiáltottunk "sajtot" a fényképezőgép lencséjébe.

Zolti









Született egy ötlet (Mi lenne, ha idén másként telne a karácsony előtti várakozás idészaka a csapatunkban, mint az előző években?), formálódott (Mondjuk idén készíthetne minden őrs egy saját ádventi koszorút.) és formálódott (Elvihetnénk ádvent első vasárnapján a templomba megszenteltetni, majd minden őrsi összejövetelen meggyújtanánk egy újabb gyertyát.), erősödött (Ha már ádvent első vasárnapján közösen vesznek részt az őrsök a szentmisén, miért ne mehetnének a következő vasárnapokon is együtt a misére?), majd egyszercsak kitört (Tegyük meg!).

Meg is tettük, minden őrs elkészítette a saját ádventi koszorúját, voltak akik mézeskalácsból sütötték, mások kis játék figurákkal díszítették, voltak akik nagyobbat, megint mások kicsikét készítettek. A lényeg, hogy minden őrs örömmel készítette és vitte el a vasárnapi szentmisére a szebbnél szebb koszorúkat. A kezdeti lelkesedés nem is nagyon hagyott alább a következő vasárnapokon sem, bár a betegség néhány kiscserkésznél közbeszólt.

Így volt ezzel a „kis kiváncsi beteg” is, aki sajnos nem tudott eljutni a szentmisére, ezért levélben megkérte a kiscserkészeket, hogy ádvent harmadik vasárnapján, amikor a rózsaszínű, az örömöt jelképező gyertya kerül meggyújtásra, derítsenek ki néhány dolgot az ádventi koszorúról. Kérdéseikre a választ Tibor atyától kapták meg a szentmise után.

Jó volt látni, ahogy a kiscserkészek és jelöltek, hétről hétre elhozták szüleiket a szentmisére, és még december 24-én az ajándékbontás és a pompás vacsora mellett is szakítottak időt a kis Jézus „születésnapi bulijára”, eljöttek a délutáni gyermekek éjféli szentmiséjére.

Dandi

2010. november 20., szombat

Cserkészkonferencia - Palást

November 19-21. között összeültek az SZMCS tisztjei és segédtisztjei, hogy megvitassák az elkövetkező éve legfontosabb eseményeit, és legnagyobb teendőit.

A hétvége egy szellemileg felpezsdítő vetélkedővel kezdődött, amin kiderült, hogy nem minden bárányfelhő, ami fodrozódik; hogy Szombathely mégsem a nyugati határnál fekszik; vagy hogy a Google sem találja a "borka" szó jelentését.

Szombaton aztán kezdődött a komoly munka. Iván atya vezetésével az egyház és a cserkészközösségek közötti kapcsolatot elemeztük ki, majd elkezdődött a nagy párbeszéd a nagytábor nagy dolgairól - helyszín, időpont, keretmese és program vázlatos részei, ki csinálja és kinek.

A közelgő vacsora előtt kiscsoportokra osztódva sorra vettük nagyobb rendezvényeinket, és kiemeleztük azokat, hogy tisztábban lássuk, mit miért szervezünk. Este retró filmfesztivál volt, az előző három nagytáborról készült filmeken tekinthettünk vissza a múltba.

Udvardról Dékány Andrea és Hodek Zoltán vettek részt a konferencián.

Forrás: www.szmcs.sk
Fotók:  http://galeria.cserkesznet.sk/v/szov2010/CSVK2010/CSVK2010Kismedve/

2010. november 6., szombat

Családok délutánja

A családok délutánja egy régi-új rendezvénynek mondható. Néhányszor már közreműködtünk hasonló eseményeken, pl. teaház, játszóház, stb.

Az idén főleg a családokra alapoztunk. A MAA szülői szövetsége, Csemadok alapszervezet és az óvoda hívott meg minket társszervezőnek.
Feladatunk a teaház elkészítése és üzemeltetése volt, valamit 5+1 kézműves foglalkozást vezettek le nagykorú vezetőink. Amit a képek is mutatják, a hangulat az est beköszöntével egyre nőtt, és a táncház végére jóformán csak a feketepólós cserkészek bírták tartani az iramot.
Zsíroskenyérrel a helyi MKP alapszervezete tagjai kényeztettek el minket, zeneszóval Zsapka Attila és Madarász András, és a talpalávalót a Botosánka zenekar húzta.