2011. augusztus 26., péntek

Kiscserkésztanyázás


Hol volt, hol nem volt messze az operenciás tengeren is túl valahol Szlovákia  meseerdejében tanyáztak a kék kicsi törpök. Kik is ők ?? Hát Udvard és Kürt kiscserkészei. Aprajafalvát augusztus 26-án foglalták el, amikor a sok kis kék törp elindult megkeresni Hókuszpókot. Hókuszpók nyomai Sárai Attila atya plébániájához vezetett minket. Itt építettük fel gombaházainkat.

Aprajafalvát most Törpanyó (Tünci) irányította, mert Törpapa (Balázs) elment törp bogyót keresni, mivel elfogyott! Rólunk Törpanyó gondoskodott, próbáltuk követni utasításait, hogy legalább így segítsük Törpapát. Aprajafalva  lakóihoz szombaton megérkeztek a Törpicúrok (Katicabogár őrs –Udvard ovis kiscserkész jelöltjei) is, akiket szívesen fogadtunk és láttuk vendégül Aprajafalván. A Törpicúrok egy napig vettek részt Aprajafalva életében, sok új dologgal ismerkedtek meg, részt vettek egy törpolimpián, ahol megmutathatták milyen erősek, ügyesek, éberek, gyorsak, segítőkészek és hogy milyen jól tudnak együtt csoportban dolgozni. Persze nem utolsó sorban ők is elkészítették  varázs karkötőiket, amikkel képzeljétek el Hókuszpók nem láthatta a kis törpöket.

Aprajafalva életét  Hami kuchtái édesítették meg, Törperős törpjei bátorították, Tréfi törpjei  pezsdítették fel mindennapjainkat és Nótata, segédjeivel együtt, gyönyörű dalokkal tette szebbé napjainkat.
Aprajafalva lakói részt vettek egy önkéntes munkán, ahol a focipályát szépítették a törzs vezetésével. Sárai atyának  hála részt vehettünk  egy pompás igazi törplakomán, ahol a falu lakosai láttak vendégül minket. Minden törpöt más – más család látott vendégül, merem állítani  én, Lusti, hogy  minden törp jóllakva és elégedetten tért vissza gombaházaiba és gombaszobáiba. Ezért Sárai Attila atyának és a falu lakosainak lehetünk hálásak, akik befogadtak minket.

A törpök megismerkedhettek  Nagyölved szép és izgalmas tájaival, ahol egy meseerdő keretein belül megmutathatták bátorságukat és rátermettségüket is. A meseerdő útját Törpapa mutatta meg, aki próbálta elterelni Hókuszpók figyelmét arról, hogy mi itt vagyunk a közelben és nehogy törplevesként végezzük. Törpapa csak rövid időre jött haza, de Haminak oda adta a szörp receptjét és Hamira bízta. A törpök meseerdő keretein belül próbálták kikerülni Hókuszpókot, de a végén a begyűjtött varázsporral megszelídítettük őt. Hókuszpók egy fa alatt pihent, Sziamiau is aludt, így sikerült a törpöknek elvarázsolni őket. Hókuszpók ezután csak jókat cselekedett és nem is bántotta többé a kis kék törpöket. Így együtt lakomázhatott velük Aprajafalván a menü persze nem más mint Hókuszpók kedvenc kajája volt és ez nem más, mint a LECSÓ. Ezután Törpanyó Törpapával karöltve egy törpdiscót szervezett nekünk, ahol törpzenére bulizhattunk, és a két kedves szakácsnéni fincsi törplakomával kedveskedett nekünk.

Kürt fiú őrse, akinek Tréfi volt  a vezetője  kiscserkesz fogadalmukat újították meg, és Udvard lány és fiú őrse, ahol Dóri és Balázs az őrsvezető, cserkész fogadalmat tettek ezen a gyönyörű ünnepi estén.
Szomorú törpöt még soha senki sem látott,  tudni illik mi nagyon vidámak vagyunk, de amikor el kellett hagynunk  Aprajafalvát mindenki szomorkodott. Még Hokuszpók szemében is csillogtak a szomorúság könnyei. De lehet jövőre újra ellátogatunk Aprajafalvára, sose lehet tudni mikor toppan be Törpapa, hogy segítsünk neki.



Lusti és Hami
28. sz. Kaszap István Cserkészcsapat - Udvard


2011. augusztus 7., vasárnap

Zöld ház tábor, Torockó

"Youth for green living"


A nagytábort még éppen hogy csak kipihentük, de 6.-án már új élmények vártak ránk, mivel azon szerencsések közé tartozhattunk, akik résztvevői lehettek a torockói Zöld Ház Tábornak.

Mi felvidékiek már szombaton útnak indultunk, és ellátogattunk az Agostyáni Öko faluba, ahol nagyon jól éreztük magunkat. Aztán csatlakoztunk a budapestiekhez, és velük együtt elindultunk Torockóra, de Kolozsváron is gyarapodott a csapat, mivel újabb táborozók csatlakoztak hozzánk. 9-10 órás út után megérkeztünk a táborhelyre, persze mindenki hulla fáradt volt.

Másnap csoportokra oszlottunk, s különböző feladatokat kaptunk. Az egyik csoport fotózott, a másik a vizet vizsgálta, valaki a kérdőíves csoport tagja volt, ahol az oda látogató turistákkal, és a helyiekkel beszélgettek, valaki pedig a művészeti csoport tagja volt, ahol valami kreatív dolgot kellett készíteni, s mindezeket a Székelykő megmászása közben. A délutáni csoportos foglalkozáson megbeszéltük, hogy hogyan fogjuk előadni mindazt, ami az aznapi feladatunk volt.


Az esti foglalkozáson a csapatok előadást tartottak a nap eredményeiről, az összegyűjtött tapasztalatokról, amit a többiek figyelmesen végighallgattak. Kedden a frissítő reggeli torna után megismerkedtünk Torockó nevezetességeivel. Voltunk a bányászházban, ami a környék legrégebbi épülete, megtekintettük Anna néni és Ida néni magángyűjteményét, a Néprajzi múzeumot, és a hagyományos 280 éves vízimalmot. Délután szemetes zacskókat osztogattunk, és arra kértük a helyieket, hogy hétfőig szelektíven gyűjtsék a szemetet. Este szintén beszámoltunk aznapi munkánk eredményeiről, és megosztottuk egymással tapasztalatainkat, aztán Ági bemutatta a torockói népviseletet, énekelt és megismertette velünk az unitárius egyházat. Másnap délelőtt ismerkedős játékokat játszottunk, délután pedig hosszasan elbeszélgettünk a szelektív hulladékgyűjtésről és az atomerőművekről, este pedig divatbemutatót tartottunk, a ruhákat pedig hulladékból készítettük. Csütörtöki túránk alkalmával elmentünk a torockószentgyörgyi várromba, amit már a Székelykő tetejéről is megcsodálhattunk, s közben szemetet gyűjtöttünk, persze szelektíven, miután visszatértünk megnéztük az Új Eldorádó című filmet, ami Verespatakról szól, aztán elbeszélgettünk a látottakról. Pénteken a Tordai sóbányába látogattunk el, ahol lehetett csónakázni, mini golfozni, bowlingozni, asztali teniszezni, fel lehet ülni az óriáskerékre és még sok minden mást csak sajnos nekünk nem volt rá időnk.

Következő megállónk a Tordai hasadék volt, amiről már rengetek legendát hallottunk. Szombati uticélunk Verespatak volt, ahol óriási káosz van, mivel egy kanadai vállalat pár tonna aranyért egy egész hegyet akar lerombolni, ezzel veszélyeztetve az ottani élővilágot s Verespatakot. Voltak, akik a szénafesztiválra mentek, de valakik inkább a római kori aranybányába látogattak, mindkettő egyaránt érdekes volt. Az utolsó kirándulónapon a Szkerisórai jégbarlangot néztük meg, amit leginkább egy óriási jégszekrényhez lehet a leginkább hasonlítani. A tábor utolsó napján összeszedtük a szemetes zacskókat, elkészítettük a kiállítást, részt vetünk az unitárius templomban egy áhitaton, majd hivatalosan is megnyitottuk a kiállítást. Este a Székelykő lábánál a Gondűző helyett a tábortűznél gyűltünk össze. Másnap mindannyian szomorúan pakoltunk össze és búcsúztunk el egymástól, mivel mindannyian tudtuk, hogy haza kell mennünk.

A táborban nagyon jól éreztük magunkat, egy csodálatos helyen tölthettünk el nagyszerű 10 napot, újabb élményekkel lehettünk gazdagabbak, és rengetek új barátot szereztünk. Reméljük máskor is lesz lehetőségünk egy ilyen táborba részt venni.

Lencsés Erika



Fényképalbum: https://picasaweb.google.com/114719565661133290741/ZoldhazTaborTorockoAug7162011?authkey=Gv1sRgCPCf67mJoNKMWQ#