2010. december 29., szerda

Cserkésztoll és cserkésznaptár

Csapatunk idén először készített saját csapatnaptárat. Ezzel az A3-as méretű falinaptárral igyekeztünk némiképp megköszönni azt a jelentős anyagi támogatást, amit szponzorainktól kaptunk, főleg az amerikai cserkésztáborba való kijutás fedezésére.

Hogy cserkészcsapatunk tagjai se maradjanak ajándék nélkül, nekik egy hasznos eszközt - egy "I love scouting" feliratú tollatt kaptak ezzel is reklámozva csapatunk honlapjat: www.udvardicserkesz.sk

Karácsonyra vezetőink névreszóló cserkészkitűzőt is kaptak ajándékba a Jézuskától.

2010. december 27., hétfő

Narnia tájain - avagy a vének napja

December 27-én jött el a nap, amire még csapatunkban nem volt példa. A szervezők ilyen és ehhez hasonló kampányszöveggel hirdették meg a rendezvényt, melyet most kivételesen nem a kiscserkészeknek, nem a rovereknek, hanem a jól kiszolgált felnőtt vezetőknek készítettek. S hogy kik voltak a főszervezők? Pálinkás Balázs, Balogh Ádám, Vivi, Meli, Szilvike, Sanyi, és még sorolhatnám azokat a SÖV-ÖV vagy egyszerűen "sima" cserkészeket, akik gondoltak megfáradt egykori vezetőikre.

A keretmese Narnia hófödte tájain játszódott. A helyszín és időjárás remekül alkalmazkodott a behavazott mesebeli táj jellegéhez. Mínus 250 fokos hideg, északi szél, jég és hótakaró.


Kalandban bőven volt részünk Narnia földjén, érdekes feladatok vártak ránk, melyek teljesítéséhez össze kellett szednünk minden ügyességünket és még a már-már beporosodott cserkésztudásunkat is. A portya után forró tea és finom gulyás várt ránk a cserkészotthonban. A maffia leleplezése után arra is fény derült, hogy ki lett Narnia hőse és hősnője. Köszönjük a szervezőknek, hogy hosszú idő után végre ismét résztvevőként élvezhettük az általuk szervezett rendezvényt.

2010. december 24., péntek

Éjféli mise gyerekeknek

16:00-kor még soha nem kezdődött éjféli szentmise. 2010-ben viszont igen.


Advent negyedik vasárnapján, amikor Tibor atya felolvasta a hirdetéseket, az óvodás kiscserkészjelöltek izgatottan kérdezgették: Tényleg mi is eljöhetünk az éjféli misére? És éjjel a sötétben?

Sötét ugyan nem volt még 2010. december 24-én, délután 16:00 órakor, de az udvardi gyerekek mégis izgatottan lépkedtek a templom felé és hozták magukkal szüleiket is. A templomban már hangolták a gitárokat és edzették a hangszálaikat az énekkar tagjai Halász Péter vezetésével.

Nagy örömünkre megtelt a templom, az alig egy éves kisgyerekektől kezdve az egyetemista fiatalokig, minden korosztály, szüleik és még jónéhány nagyszülő is példát vett a három napkeleti bölcsről és eljött, hogy a gyermekek éjféli szentmiséjén együtt ünnepelje a kis Jézus születését.

Köszönjük Tibor atyának a lehetőséget e rendhagyó szentmisére, Halász tanító bácsinak és az énekkarnak a csodálatos énekeket, a szülőknek pedig, hogy nemcsak gyermekeiket ajándékozták meg a kis Jézus születésnapján, hanem őt magát is.

Dandi

2010. december 23., csütörtök

Csapatkarácsony

Ma, 2010 december 23-án ellátogatott hozzánk 4 magyarországi ST jelölt és 3 cserkész. Néhányszor már előfordult, hogy így Karácsony táján felkeresnek minket külföldi - de főleg magyarországi - csapatok, mert a ST képzés egyik szerves része a határon átnyúló együttműködés gondolata.


December 23-án délután gyereksereg lepte el az udvardi plébánia bejáratát. Mindannyian kis csomagocskát szorongattak, amiben saját kezűleg készített ajándék lapult. Két manó beterelt minket a cserkészotthonba és megkértek bennünket, hogy mutassuk meg nekik, mi is az a karácsony, mit is ünneplünk ezen a napon, mert ők még sosem láttak se karácsonyfát, se ajándékokat.

Minden őrs rövid kis jelenettel okosította ki a manókat. Az óvodások eljátszották a kis Jézus születésének történetét. Mivel elég sok szereplőre volt szükség, így befogtuk pásztoroknak a magyarországi vendégeinket is, akik szintén cserkészek, valamint a káplán urat is, akinek József szerepe jutott. Nagyon ügyesen játszották a legkisebb cserkészjelöltek az angyalok és a három királyok szerepét.

Jótett helyébe jót várj, mivel segítettünk a manóknak, így ők is kiosztották nekünk a karácsonyfa alatt lapuló ajándékokat.

Az est csúcspontja a szeretet lángjának a továbbítása volt falunk családjaihoz. A karácsonyváró délutánon átvettük a tardoskeddi cserkészektől a betlehemi lángot, majd cserkészeink elvitték Zsitvabesenyőre a lángot és a templomban adták át Pintér atyának és a híveknek. Udvardon kis csoportokban jártuk a falu utcáit, vittük el a lángot közel 150 családhoz, akik befogadták a betlehemi láng fényét, melegét otthonukba, hogy átjárja életüket.

Dandi

2010. december 19., vasárnap

Karácsonyváró délután

Ádvent negyedik vasárnapján az óvóda, a Majthényi Adolf Alapiskola és a cserkészcsapat együttes erővel varázsolt igazi karácsonyi hangulatot az alapiskola folyosójára. Az óvódások és kisiskolások ünnepi műsorral szereztek örömet szüleiknek, de még előtte csapatunk legfiatalabb kiscserkész jelöltje átvette a betlehemi lángot Szőgyényi Líviától, aki a tardoskeddi cserkészektől hozta el hozzánk a szeretet lángját.

A gyerekek fellépése után mindenki kedvére készíthetett különféle karácsonyi díszeket, képeslapokat, fűzhetett gyöngyöt, de a mézeskalács díszítés sem maradt ki, sőt betekintést nyerhettünk a karácsonyi ostyasütés fortélyaiba is, valamint kóstolóból is jutott jócskán mindenkinek.

Dandi

2010. december 12., vasárnap

Címlapon a Katicabogarak

Nagy örömünkre az egyetlen felvidéki katolikus hetilap címoldalán láthattuk viszont a Katicabogár őrs mosolygós arcocskáit. Gubo Ilona óvónéni kedves sorokkal számolt be csapatunk legkisebbjeinek cserkészéletéről.

A cikket az alsó képre kattintva lehet elolvasni.

2010. december 5., vasárnap

Havas szánon jött a Mikulás

Kemény fagyban, hóesésben érkezett idén a Mikulás.

Vasárnap reggel Pozsonyban -16 Celsius fokot mértek. Ehhez képest Udvardon este "csupán" -5 fokos hideggel kellett megbírkóznia a távolról érkezett Mikulásnak.



A szánt rénszarvasok húzták, aki pontosan tudták, hol laknak a csapat kiscserkészei és legmodernebb navigációs rendszerük segítségével el is juttatták mindenkihez a Mikulást. A csomagokat a manók készítették és cipelték magukkal, az angyalok pedig ügyeltek arra, hogy meg ne dézsmálják az ördögök a gyerekeknek szánt csizmácskákat. Nagy meglepetést szereztünk a gyerekeknek, nagyon élvezték, de talán a Mikulás segédjei, az angyalok, az ördögök, a manók és a rénszarvasok még náluk is jobban.

Dandi

2010. november 28., vasárnap

Advent, lassan itt a karácsony

Advent első vasárnapján gyújtjuk meg az első gyertyát a négy adventi gyertya közül. Ezen a napon szokta a pap megáldani az adventi koszorúkat is.

Idén csapatunk mindegyik őrse külön-külön adventi koszorúkat készített az őrsi foglalkozások keretén belül. Hosszú sorba sorakozva ezeket a koszorúkat vittük a templomba azon a csípős vasárnap reggel, amikor Tibor atya megáldotta a többi koszorút is.

A szentmise végén boldogan vettük kezünkbe a sajátkezűleg eszkabált koszorúkat és kiáltottunk "sajtot" a fényképezőgép lencséjébe.

Zolti









Született egy ötlet (Mi lenne, ha idén másként telne a karácsony előtti várakozás idészaka a csapatunkban, mint az előző években?), formálódott (Mondjuk idén készíthetne minden őrs egy saját ádventi koszorút.) és formálódott (Elvihetnénk ádvent első vasárnapján a templomba megszenteltetni, majd minden őrsi összejövetelen meggyújtanánk egy újabb gyertyát.), erősödött (Ha már ádvent első vasárnapján közösen vesznek részt az őrsök a szentmisén, miért ne mehetnének a következő vasárnapokon is együtt a misére?), majd egyszercsak kitört (Tegyük meg!).

Meg is tettük, minden őrs elkészítette a saját ádventi koszorúját, voltak akik mézeskalácsból sütötték, mások kis játék figurákkal díszítették, voltak akik nagyobbat, megint mások kicsikét készítettek. A lényeg, hogy minden őrs örömmel készítette és vitte el a vasárnapi szentmisére a szebbnél szebb koszorúkat. A kezdeti lelkesedés nem is nagyon hagyott alább a következő vasárnapokon sem, bár a betegség néhány kiscserkésznél közbeszólt.

Így volt ezzel a „kis kiváncsi beteg” is, aki sajnos nem tudott eljutni a szentmisére, ezért levélben megkérte a kiscserkészeket, hogy ádvent harmadik vasárnapján, amikor a rózsaszínű, az örömöt jelképező gyertya kerül meggyújtásra, derítsenek ki néhány dolgot az ádventi koszorúról. Kérdéseikre a választ Tibor atyától kapták meg a szentmise után.

Jó volt látni, ahogy a kiscserkészek és jelöltek, hétről hétre elhozták szüleiket a szentmisére, és még december 24-én az ajándékbontás és a pompás vacsora mellett is szakítottak időt a kis Jézus „születésnapi bulijára”, eljöttek a délutáni gyermekek éjféli szentmiséjére.

Dandi

2010. november 20., szombat

Cserkészkonferencia - Palást

November 19-21. között összeültek az SZMCS tisztjei és segédtisztjei, hogy megvitassák az elkövetkező éve legfontosabb eseményeit, és legnagyobb teendőit.

A hétvége egy szellemileg felpezsdítő vetélkedővel kezdődött, amin kiderült, hogy nem minden bárányfelhő, ami fodrozódik; hogy Szombathely mégsem a nyugati határnál fekszik; vagy hogy a Google sem találja a "borka" szó jelentését.

Szombaton aztán kezdődött a komoly munka. Iván atya vezetésével az egyház és a cserkészközösségek közötti kapcsolatot elemeztük ki, majd elkezdődött a nagy párbeszéd a nagytábor nagy dolgairól - helyszín, időpont, keretmese és program vázlatos részei, ki csinálja és kinek.

A közelgő vacsora előtt kiscsoportokra osztódva sorra vettük nagyobb rendezvényeinket, és kiemeleztük azokat, hogy tisztábban lássuk, mit miért szervezünk. Este retró filmfesztivál volt, az előző három nagytáborról készült filmeken tekinthettünk vissza a múltba.

Udvardról Dékány Andrea és Hodek Zoltán vettek részt a konferencián.

Forrás: www.szmcs.sk
Fotók:  http://galeria.cserkesznet.sk/v/szov2010/CSVK2010/CSVK2010Kismedve/

2010. november 6., szombat

Családok délutánja

A családok délutánja egy régi-új rendezvénynek mondható. Néhányszor már közreműködtünk hasonló eseményeken, pl. teaház, játszóház, stb.

Az idén főleg a családokra alapoztunk. A MAA szülői szövetsége, Csemadok alapszervezet és az óvoda hívott meg minket társszervezőnek.
Feladatunk a teaház elkészítése és üzemeltetése volt, valamit 5+1 kézműves foglalkozást vezettek le nagykorú vezetőink. Amit a képek is mutatják, a hangulat az est beköszöntével egyre nőtt, és a táncház végére jóformán csak a feketepólós cserkészek bírták tartani az iramot.
Zsíroskenyérrel a helyi MKP alapszervezete tagjai kényeztettek el minket, zeneszóval Zsapka Attila és Madarász András, és a talpalávalót a Botosánka zenekar húzta.


2010. október 30., szombat

Nagycsaládosok szentmiséje

Néhány hónapja Halász Péter és Tibor atya kezdeményezésére beindultak a nagycsaládosok szentmiséi. Természetesen nemcsak a nagy családok részére, hanem főleg a kisgyermekes családok ifjúsági miséjéről van szó, ahol a gyerkőcök felszabadultan szaladgálhatnak, nem zavarva a szentmise menetét.

A szertartáson ifjúsági énekeket énekelünk, majd utána a cserkészek "dolga" vigyázni a törpékre, amíg a szüleik egymással beszélgetnek és tapasztalatot cserélnek a plébánia felső emeletén.

Mint a cserkészek nagy családjának tagjai, kötelességünknek érezzük ilyen módon is segíteni a fiatal családokat. Nem ritkaság, hogy a gyerekek már itt részt vehetnek a cserkészfoglalkozásokon és felkel bennük a cserkészet iránti kíváncsiság.

Zolti

2010. október 29., péntek

Októberfeszt

„Jaj, én már annyira izgulok... én is... és tényleg sok cserkész lesz ott?...és mennyire sok?... jaj de jó... már alig várom!” Ilyen és még sok hasonló kérdéssel fogadtak az ovis kiscserkész jelöltek, amikor pénteken délután megálltam értük, hogy átvigyem őket az első igazi csapatösszejövetelükre. A cserkészotthonunk előtt már gyülekeztek a többiek, az újoncok, a kiscserkészek és a cserkészek is. Látszott mindenkin, hogy már nagyon kiváncsi, még az őrsvezetők is, ugyanis ezt az akciót teljes hírzárlat előzte meg :)

Belépve a csotthon folyosójára úgy éreztük, mintha egy bajor kisváros piacterére csöppentünk volna, ahol épp az őszi vásáron kínálták az árusok a portékájukat. A szemünk előtt vált valóra egy öreg néni szidalma, aki mérgében azt kívánta, hogy a tőle almát lopó kisfiú változzék madárijesztővé. Miután láttuk, hogy nagyon megbánta tettét, úgy döntöttünk, hogy segítünk neki olyan szerkezetet gyártani, ami elég magasra tud repülni, hogy megpöckölje a varázsfelhőket, hogy az alászálló varázspor újra egészséges kisfiúvá változtassa őt.

Minden őrs belevetette magát a nagy munkába és szebbnél szebb papírsárkányok születtek. Nem is maradt más dolgunk, mint kipróbálni, hogy elég magasra tudnak-e repülni, hogy teljesítsék a nagy feladatot. Az elején kicsit nehézkesen emelkedtek a magasba, de egy kis gyakorlás után sikerült, az ovisok sárkánya éppen akkor pöccintette meg a varázsfelhőt, amikor a madárijesztő feje felett repült el, és láss csodát, hatott a varázspor :) A jól elvégzett munka után visszamentünk a piactérre, ahol mindenkit forró teával kínált a hálás kisfiú és jutalmul mindenki megkapta az új csapatpólóját is.

Miután a kicsik hazamentek, a nagyokra még várt a "Nagy kaland". Kis csoportokban útnak indultak, de az egyik sötét utcában, a fejükre zsákot húzva, autókba tuszkolták őket és kivitték a sötét erdőbe, ahol mindenkinek össze kellett szednie minden bátorságát, hogy átkeljen egyes egyedül az ijesztő, különféle meglepetéseket tartogató erdőn. Kiállva a bátorságnak eme próbáját jutalmul mindenki kívánhatott valamit. Ezeket a kívánságainkat égnek eresztettük a kívánság lampionunban. Sokáig néztük, ahogy egyre távolodik tőlünk a csodálatosan világító lampion. Másnap a JOJ televízió híreiben beszámoltak róla, hogy Udvardon UFO-kat láttak az este. Vajon tényleg UFO volt, vagy csak a mi lampionunk? Ezt már aligha fogjuk megtudni... :)

Dandi


2010. október 21., csütörtök

ÖV zk / SÖV tali, Palást

Ha valaki nem tudná, hogy mit jelent a cím, akkor elmagyarázom:

ÖV zk = őrsvezető záróképző, ezen a képzésen fejezik be az őrsvezetők a nyári táborban megkezdett munkát, és ha a vizsgákat sikeresen leteszik, akkor egyúttal megkapják az őrsvezetői rangot

SÖV tali = a nyári segéd-őrsvetező tábor lakóinak találkozója, ill. a még elmaradt vizsgákra alkalmat adó találkozó

Udvardról Salgó Zs. Viktória mint a SÖV tali vezetőképzője, Dékány Meli, mint a SÖV tali résztvevője, Hegedűs Viki pedig mint az ÖV zk tagja vettek részt a palásti akción. Bodzás Gergely a www.szmcs.sk oldalon ill. a Cserkész újságban megjelent cikkét közöljük le:


ŐVZK 2010
2010. október 21-24. között az Őrsvezetőképző Tábor tagjai utolsó alkalommal gyűltek össze, hogy fogadalmat tegyenek és őrsvezetőként térhessenek haza.

Csütörtök este 6 órakor már jelöltek vártak a palásti Ivánka-kastély udvarán, amikor megérkeztek a törzs első tagjai, aztán újabb őrsvezető jelöltek, és újabb törzstagok érkeztek, hogy éjjelre 31 cserkész örüljön a viszontlátásnak és várja izgatottan a hétvégét. Dolgosan és tanulságosan telt a péntek és a szombat, azzal az elsődleges céllal, hogy a megjelentek megosszák egymással tapasztalataikat, módszereiket, trükkjeiket az őrsvezetésről. Mindenki bemutathatott egy általa elképzelt minta őrsi összejövetelt, egy kreatív ötletbörze keretében pedig látványos kézügyességi tárgyakat ismerhettünk meg kezdve a hatalmas, puhított fából készült hajótól, egy egész origami állatkerten át a szalvétatechnikával díszített teásdobozig. A pénteki vacsora előtt pedig megtudhattuk, hogy mi is az igazi paradoxon és hogy miért nem éri utol Achilleus sohasem a teknőst, majd tovább törhettük a fejünk Einstein feladványán, vagy épp azon, hogy hogyan is rakosgassuk a gyufaszálakat, hogy a megfelelő ábrát kapjuk. A vacsora után kisebb csoportokra bomolva rövid előadások keretében ismerkedhettünk meg azokkal a településekkel, ahonnan érkeztünk. (bodzi - szmcs.sk)







Vérfarkasok éjszakája – egy légiós semmitől sem riad vissza! 

Az ősz szövetségünkben általában az utó-, és záróképzők időszaka. Ez évben egy időpontra, október 22-24-ére esett a SÖV találkozó és az ŐV záróképző. Míg az őrsvezető-jelöltek az Ivánka-kastélyban már javában dolgoztak, a segédőrsvezetők Paláston egy másik helyszínt foglaltak el: a Palásthy Pál Alapiskola épületét.


Péntek este 6 órára javarészt mindenki megérkezett a helyszínre. Zászlót vontunk, és a tábor parancsnoka üdvözölte a jelenlevőket. ,,Örülök, hogy ennyien együtt lehetünk újra, a táborhelyhez olyan közel, hogy szinte érezzük az illatát.

Ez a hétvége alkalmat ad arra, hogy felelevenítsük emlékeinket, élményeinket, szórakozzunk, ugyanakkor, segédőrsvezetőhöz méltón tanuljunk új dolgokat és fejlődjünk is.“ – mondta Zachar Pali. Gyors vacsora, és aztán játékra fel! Máris elfelejtette mindenki, hogy mennyire fárasztó volt az egész hét, milyen hosszú volt az utazás. Az esti tábortűz jeleneteiben az őrsök életre keltették legkedvesebb tábori élményüket. Ennek tetejébe, a tábortűz után megnéztük a nyáron készült képeket, videókat. Nevetésből nem volt hiány. Késő éjjel végrehajtottunk közösen egy érdekes és megdöbbentő kísérletet. xDxD

LOL. (Sajnálom, a dolog szigorúan titkos, csak kódolva közölhettem.) A szombat egyetlen perce sem maradt kihasználatlanul. Alighogy felébredtünk a napostiszt hangjára, már hallottuk is a napi parancs szerinti utasításokat. A segédőrsvezetők megtanulták, hogyan legyenek körmönfontak, hogyan olvassák a Bibliát, kaptak tippeket ,,ismizéshez“, ,,lazázáshoz“, papírra vetették jövőbeli terveinket, és persze játszottunk is. Még az ebéd is külön élmény volt. - Fiúk, mit is ettünk ma ebédre? - Trutyit! Volt benne kolbász, kukorica, bab, hagyma... - Emlékeztek még a nevére és, hogy honnét származik az étel receptje? - Argentínából... Hát, ha jól emlékszem ,,amable y cordial”. ... folytatás a novemberi Cserkészben!

2010. október 16., szombat

Csuhé 2010



Királyhelmectől Pozsonypüspökiig az ország mintegy húsz településéről érkezett a szenci járásbeli Fél községbe pénteken közel százharminc cserkész, hogy részt részt vegyen a helyi 24. sz. Szent László cserkészcsapat által szervezett Csudajó Hétvégén, azaz a CsuHé-n.

"Rendezvényünkkel elődeink életformáját és kultúráját szerettük volna közelebb hozni a 21. század gyermekeihez - mondta Farkas Márta, a rendezvény főszervezője. - A cserkészmozgalom egyik legfontosabb pedagógiai alapelve a cselekedve tanulás. Az egyes népi kismesterségek kipróbálása, az egész napos tánctanulás, zeneoktatás játékos formában vezette be a résztvevőket a magyar népi tárgy- és zenei kultúrába, anélkül, hogy ez erőltetett vagy iskolaszagú lett volna."

A résztvevőket a megnyitón Szalay József polgármester köszöntötte, majd egy tréfás vetélekdőfolyam vette kezdetét, mely felmérte a jelenlevők néprajzi ismereteit. Este Kovács László magyarországi népzenész, hangszerkészítő tartott bemutatóval egybekötött ismeretterjesztő előadást a népi hangszerekről, majd Nagy Viviennel együtt ők muzsikáltak a táncházban is, ahol Gálik Gábor, az Ifjú Szivek táncosa oktatott dunántúli és moldvai táncokat. A kultúrház kistermében Etnovilág címmel egy kamarakiállítást is megnyitottak, melyen a féli és vőki népi tárgykultúra emlékeit, valamint a XX. század első feléből származó helyi dokumentumokat tekinthettek meg az érdeklődők.

Szombaton a helyi cserkészház udvarán már kora reggel elkezdődött az egyik legnépszerűbb programpont, az EU-konform házi disznóölés. Az érdeklődők bekapcsolódhattak a feldolgozás teljes folyamatába, melynek végtermékét este el is fogyasztották vacsorára.

Eközben a helyi alapiskola épületében a rozsnyói Búzavirág néptáncegyüttes táncosai oktattak táncokat, Kovács Lászlónál és Nagy Viviennél pedig furulyázni és citerázni tanulhattak az érdeklődők. A zene és a tánc iránt kevésbé fogékony résztvevőkre kézműves-foglalkozások vártak. "A program összeállítása során arra törekedtünk, hogy a foglalkozások a népi tárgykultúra minél több területét felöleljék, főként a mindennapi használati eszközök előállítását akartuk bemutatni, így a résztvevők fésűt faraghattak, seprűt köthettek, kosarat fonhattak, agyageszközöket készíthettek, vagy éppen párnát varrhattak" - mondta Farkas Márta. Ezen kívül volt bőrművesség, sípfaragás, nemezelés, lőszőrékszer-készítés, horgolás. Főként a lányok körében örvendett nagy népszerűségnek a viaszos kendőfestés. Az érdeklődők megismerkedhettek a sajtkészítés alapjaival és kürtőskalács-készítéssel is.

Szombaton Korpás Éva népdalénekes adott koncertet, az esti táncházban pedig Hanusz Zoltán zenekara húzta a talpalávalót.

forrás: www.ujszo.sk

A rendezvényen Udvardról csak Vida Réka vett részt, ugyanis éppen ezen a hétvégén volt a bérmálkozás falunkban, és sok-sok cserkész emiatt nem tudott elmenni.

2010. október 6., szerda

Aradi vértanúkra emlékeztünk

"A 13 aradi vértanú közül a legfiatalabb 30, a legidősebb 54 éves volt. Sápadtan, de keményen lépkedtek a vesztőhelyre.

Elsőként POELTENBERG JENŐT vezették a bitófához. Haláltusája hosszú és szörnyű volt.
TÖRÖK IGNÁC szívrohamot kapott, mielőtt a hóhér végezhetett volna vele.
LAHNER GYÖRGYNEK aznap volt az 54. születésnapja.
NAGYSÁNDOR JÓZSEF az utolsó pillanatig szivarozott.
Ezután következett a halkan imádkozó KNÉZICH KÁROLY:
Őt AULICH LAJOS követte.
LEININGER-WESTERBURG KÁROLY sokat szenvedett, mire meghalt, mivel nagyon magas ember volt.
Mégsem ő szenvedett a legtöbbet, hanem DAMJANICH JÁNOS, akinek a maga 190 centijével földig ért a lába a bitófán. A hóhér nem is tudta fölakasztani, hanem meg kellett fojtania.
GRÓF VÉCSEY KÁROLY végignézte társai akasztását. Sápadtan és nagyon egyenesen ment az utolsó, üresen maradt bitófához. S mivel élő bajtársa nem volt, akitől elbúcsúzhatott volna, a halott Damjanich kezét csókolta meg.

A holttesteket elrettentésül estig még az akasztófán hagyták, de ezzel éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé lett."


Október 6-án délután minket is megkértek, hogy néhány cserkész képviselje a csapatunkat az aradiak tiszteletére celebrált esti szentmisén és az azt követő megemlékezésen. Králik Vivien a Méhecske őrs tagja még verset is szavalt.


2010. október 2., szombat

Az első közös őrsi

 Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy erdő, s ennek az erdőnek, és mezőjének állatkái idén télre behúzódtak egy házikóba, hogy a Méhecskék, a Kaméleonok és a Mormoták, együtt töltsenek egy teljes délutánt. Ki-ki a maga módján tekintett e különös szövetségre, de mi most már, egy nagy család vagyunk.

Hogy félre ne értessék a dolog, aMéhecske, a Kaméleon és a Mormota őrsök ezentúl együtt járnak majd őrsi összejövetelekre, együtt játszanak, dalolnak, teáznak és még sok minden mást :-)
Október 2-án tartottuk az első ilyen különleges alkalmat. Voltunk vagy három tucatnyian. S mivel ilyen szép számban összejöttünk, egyesítettük erőinket:-) meg a takarításhoz fűzött mélységes kapcsolatainkat és kifényeztük az erdei vadlakot:P vagyis az udvardi cserkészlakot. Jutalmul kis tea és játék közben kipihentük magunkat, hogy elég erőnk legyen a szülinapost az égig dobálni...ugye René?

S midőn az idő misét hozott, megtanultuk mi az önfegyelem, tolerancia és a család. Mise után kileheltük magunkból még a maradék szusszt is röp- és kosárlabdázás közben és munkánk végeztével hazamentünk.

Itt a vége, fuss el véle, ha meg nem hiszed, legközelebb gyere el!!!

2010. szeptember 18., szombat

150 éves az udvardi kálvária

150 éve szentelték fel az udvardi kálváriát. Ebből az alkalomból nagyvolnalú ünnepségre került sor, melyet széleskörű és nagy horderejű felújítás előzött meg. Újrafestették a stációk képeit, a régi vakolat helyett felkerült az eredeti homlokzat; a kápolna tornyát visszaállították az eredeti állapotába; a nagykereszt és lépcsők szintén rekonstrukció alá estek; és ami a leglátványosabb: éjjeli kivilágításban is gyönyörködhetünk a 150 éves emlékmű bizánci stílusú íveiben.

Lilaöves vendégek:

  • Udvardy György esztergom-budapesti segédpüspök 
  • František Rábek tábori püspök
  • Tóth Domonkos nyugalmazott püspök


    Cserkészcsapat feladatai:
    - az autóbuszok parkolása
    - keresztút processzió vezetése
    - adományok vitele
    - pénzadományok szedése
    - versmondás, köszöntők
    - énekkar - ifjúsági énekek


    Másnap, szeptember 19-én került sor a hagyományos kálváriabúcsúra ahol a cserkészek szintén jelen voltak.

    2010. szeptember 17., péntek

    Kiscserész toborzás

    Kb. térdig érnek és nagy kerek szemekkel vizsgálják a világ törvényszerűségeit. Igen, ők az ovisok akiket most először próbálunk becserkészni. A KMCSSZ példáját követve az oviskorban elkezdett cserkészélet hozza meg a legtartósabb gyümölcsöt.

    Az ovisok toborzása akkora sikerrel járt, hogy a kérdésre: mi leszel ha nagy leszel a válasz egyszerűen az volt: CSERKÉSZ.

    Az első összejövetel egy hét múlva lesz, meglátjuk, hogy mennyire lesz tartós a kezdeti fellángolás...

    2010. szeptember 14., kedd

    Toborzó csapatévnyitó

    Szeptember elején toborzásra hívó plakátokat lehetett talánlni az alapiskolai faliújságjain. 17 éves csapatunk a "felnőttéválás" küszöbén tudatában van annak, hogy időnként frissíteni kell a "vért" és új tagokat kell toboroznunk. Nem történt ez másképp szeptember 14-én sem.

    A falusi hangosbemondó is kihirdette, hogy a községi hivatal mellett tyeplákit árulnak...hmmm, ill. hogy a cserkészek toborzást szerveznek. Ennek hallatára még a 81 éves Salgo Jóska bácsi is eljött, hogy szemügyre vegye a fiatal lurkókat.

    A program rövid volt és velős:
    - ha cserkészt látok
    - csiga és egérkészítés
    - csatakiáltás

    Ezen a napon egyúttal egy nagyraértékelt vendégcsapat is ellátogatott falunkba mégpedig a Sík Sándor Cserkészcsapat Tardoskeddről. Egy jóhangulatú méta keretén  belül összemértük erőnket a zöldmezesekkel (sajnos a fénykép még nem jutott be a szerkesztőségünkbe).

    Sajnos be kellett látnunk, hogy bőven van mit gyakorolnunk, hogy labdába tudjunk rúgni egy jelesebb métabajnokságon.

    Köszönjük a szervezőknek a programot és a részvételt.

    2010. szeptember 11., szombat

    Csapatkirándulás 2010

    A hajnali 5-kor kelés nem erősségem, de megvolt a motiváció, hogy felkeljek 2010. szeptember 11-én, ugyanis aznapra a 28. számú Kaszap István cserkész csapat csapatkirándulása volt betervezve. S reményeinkhez híven meg is valósult, ha nem így lett volna, egyébként se olvasnád ezt az élménybeszámolót.

    6:00- a csapat apraja nagyja (már azok, akik nem akarnak kimaradni kalandokból, nevetésből, éneklésből és egyéb jó dologból) a Plébánia előtt gyülekezik. Fáradt, kialvatlan tekintetek ébrednek, hasak korognak.

    6:20- már Újvárban vagyunk. Dandi megveszi a jegyeket, irány Fekete Balog (Čierny Balog). Hogy jobban tudjunk tájékozódni, Breznóhoz közeli faluról van szó.

    13:00- megérkeztünk Balogra, kisvonattal Chvatimechből. Útközben kétszer is megálltunk. Egyszer, mikor egy múzeumnak kialakított autószerelő műhelyben néztünk meg pár ősrégi gőzmozdonyt, másodszor, mikor kényszerből álltunk meg. Itt már tényleg korog a hasam. Ja, igen! Egyébként azért álltunk meg, mert a kisvonat elé kidőlt (valószinűleg az éjjel) egy nagy fa. Pár motorfűrészes ügyes bácsi fél óra alatt járhatóvá tette a síneket, és már suhantunk is tovább (megjegyzésnek mondom, hogy nyilván túlzok a suhanás igével, mert a bicikli is gyorsabb annál a vonatnál, de természetesen nem a gyorsaság volt a lényeg).

    13:00- indulunk a kb. négyórás skanzen túrára. Ki elöl, ki hátul énekel. A hátizsákok nem nehezek, a táv nem hosszú, és mellesleg mesés erdei környezet piros, lilla gombákkal. Már csak a manók és a tündérek hiányoztak! Egészen odavagyok az ilyen fenyves erdőkért.

    19:00- Lacika azt mondja, már volt itt, ugyanis ebbe a hotelbe járnak sítúrára a sulival. Vacsorázunk.

    21:00- „szerintem Pufi maffia, mert az Anikó és a Lacika rokona, és ők halottak!“... és egyéb hasonló felettébb logikus érveket hallhattunk az esti maffiában. Levi volt az őrült, ezt nem tudom kihagyni. Én kiscserkész korom óta nem játszottam. Nagyon szeretem...

    23:00- ...és elalszik a szicíliai kisváros.

    Másnap reggel pakolászás után elmentunk misére, amit egy (amúgy csak tippelek) északi lengyeles tájszólással rendelkező pap mutatott be. Az interaktív prédikációja megmosolyogtatta, ill. elgondolkodtatta az embereket. Mise után hazaindultunk, s a vonatban míg Tina grafikonokkal telerajzolt matekfüzetét bújta, elcsendesültek az emberek.

    ...én aszondom, menjünk máskor is!

    zsilett.


    2010. szeptember 1., szerda

    Nagymeeting

    Ez már vagy 5 éves tradíció, hogy az iskolaév elején szeptember 1-én egy ún. "NAGYMEETING"-et hívunk össze.

    Ilyenkor kiértékeljük a nyári kiképző- és csapattáborokat valamit az egyéb nyári eseményeket. Felhozzuk az érveket, hogy most éppen miért nem tudunk elmenni az OAMB-ra (szinte kivétel nélkül az egybeeső kálváriabúcsú a kimaradásunk oka:).

    Idén is megbeszéltünk a toborzást, csapatévnyitót, csotthon felújítási akciót, az új őrsi beosztást és a közelgő csapatkirándulást.

    Jelenlévők:
    Vida Réka
    Dékány Andrea
    Lencsés Erika
    Hegedűs Viki
    Lengyel Judit
    Szlávik Dóri
    Pálinkás Balázs
    Lencsés Ricsi
    Balogh Ádám
    Andrejka Matyi
    Andrejka Dixi
    Vanya Sanyi (késett a foci miatt)
    és én: Zolti

    2010. augusztus 27., péntek

    Cserkészkiállítás

    2010-ben az Udvardi Napok keretén belül több rendezvény is megrendezésre került. A Majthényi Adolf Alapiskola ezúttal egy fényképkiállítást rendezett, mely keretén belül kiállították a régi fekete-fehér fényképeket az iskola megalapításától egészen napjainkig.

    Külön helységekben állították ki a tablókat, valamit tematikus csoportba rendezve külön-külön kiállítói falat kaptak a sport - néptánc - úttörő - és nem utolsó sorban a CSERKÉSZ mozgalmakban tevékenykedő tanulók fényképei.

    Ennek keretén belül az alapsulis cserkészek és tanítóik egy cserkész sarkot rendeztek be, sátorral és egyéb kellékekkel. Így a kiállítás egyik színes foltjává váltunk mi: udvardi cserkészek:)

    Zolti

     Ugyan ezen a hétvégén leplezték le falunk első nyilvános rovásírás tábláját. Az ünnpeségen jelen voltak csapatunk cserkészei is.

    A Rákóczi Szövetség helyi alapszervezetének kezdeményezésére augusztus 27-én Udvardon a falu bejáratánál került sor Udvard község rovásfeliratos helységnévtáblájának felavatására.

    Rovásos üdvözlőtábla avatása - Udvard
    A kezdeményezés és a megvalósulás közti alig egy év telt el. Az ötlet szellemi atyja Z.Urbán Aladár a Palóc Társaság elnöke volt. Az ötlet nagyon is helyénvaló volt, hiszen Udvardon régi hagyománya van a rovásírás tanulásának, gyakorlásának és tanításának is. Ez év áprilisában Udvard adott otthont a VI. Felvidéki Országos Rovásírásversenynek, a helyi Majthényi Adolf Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai és a cserkészcsapat tagjai évek óta sikeresen szrepelnek ilyen jellegű megmérettetéseken.

    Szakács Gábor, a Kárpát-medencei rovásírásversenyek szervezőjének köszönhetően számtalan olyan „rovástábla" található, amin az adott helység nevét rovásírással is feltüntették. Így nem csoda, hogy a hirtelen felvetődött ötletet azonnali tett követte: a Rákóczi Szövetség helyi alapszervezete megpályázta és sikeresen megszerezte a táblaállítás anyagi feltételeit a Rákóczi Szövetség jóvoltából. A rovásfeliratos tábla elkészítését két amatőr tardoskeddi fafaragó Szabó Ferdinánd és Bencze Róbert vállalta el. Munkájuk eredménye azonban profi színvonalról tanúskodik.


    Az avatás nemzeti imánk, a Himnusz eléneklésével vette kezdetét, majd Molnár Béla az egybegyűltek üdvözlése után röviden ismertette a táblaállítás előzményeit, ezután Kálazi József polgármester köszöntője következett. Szakács Gábor ismertette az eddigi rovásfeliratos táblák avatásának jelentőségét. Őt Salgó Gabriella követte Friedrich Klára egy az alkalomhoz illő versének előadásával. Ezt követően Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke és Kálazi József polgármester leplezte le a falutáblát a nagyszámú közönség lelkes tapsa közepette. Ennek tiszteletére és emlékére Szakács Gábor átnyújtotta a székely nemzeti zászlót a Rákóczi Szövetség és a CSEMADOK elnökeinek megőrzésre. Az avatás természetesen a Székely Himnusz eléneklésével zárult.

    Ezúton is köszönetet mondunk a Rákóczi Szövetségnek és elnökének Dr. Halzl Józsefnek hathatós anyagi és erkölcsi támogatásáért.

    (Molnár Béla a Rákóczi Szövetség Udvardi Alapszervezetének elnöke, Felvidék Ma)

    2010. augusztus 25., szerda

    Pólótervek

    Már több hónapja téma az új csapatpólók elkészítése. Sajnos a régi csapatpólók már elkoptak, és sok cserkésznek nem jutott belőle. Nem is csoda, hiszen azok még 2003-ban készültek el. Zsilett és Zolti jóvoltából készült néhány terv, ezeket tesszük most közzé. Reméljük, hogy hamarosan büszkén feszíthetünk valamelyikben:

    2010. augusztus 20., péntek

    Szent Isvtán napja

    Augusztus 20-án, Szent István napján részt vettünk az Udvardon nem régiben felállított Szent László szobor megkoszorúzásán. Ünnepi beszédet Bíró Ágnes mondott.

    Csapatunkból a fiú őrs állt díszőrséget, sajnos cserkészing nélkül. Ezt a kelléket a közeljövőben még be kell szereznünk a csapatnak.

    Kiscserkész-tanyázás, Karva

    Asterixel az élen a kiscserkészek elindultak meghódítani Galliát.

    Megérkezésünk után végre megismerkedtünk Gallia híres személyeivel, mint pl.: Obelix, Magicoturmix, Hatalmaf, Bögyörix, csak azt bánták, hogy sajnos Töpszlixel nem találkozhattak, mert szegény a fél tehéntől beteg volt. Az első éjszaka folyamán megjárták kiscserkészeink a félelem erdejét, ahol bátran viselkedtek. Másnap az apró harcosokat a fáradtság sem állíthatta meg, hogy résztvegyenek az olimpián Obelixel és Asterixel, mivel a jutalom egy halom frissensült lepény és pizza volt. A nap második felében kézügyeskedtek és viking Fülbevalókat készítettek szeretteiknek.

    A szakácsnőink minden nap jellegzetes viking és római ételeket készítettek, mint például a spagetti, így katonáink teljes erőbedobással mindent túléltek.

    Mindenki rengeteg élménnyel tért haza Galliából.

    Dóri és Pufi






    2010. augusztus 5., csütörtök

    JUBI 2010

    A Külföldi Magyar Cserkészszövetség idén ünnepli a magyar cserkészet fennállásának 100. évfordulóját több Jubileumi Táboron.





    A Szövetség a Központi Jubileumi Tábort a Sík Sándor Cserkészparkba (Fillmore NY, USA) hirdette meg, dátuma aug. 5-15. A tábor vezetésére Horváth Mihály clevelandi cserkészvezetőt kérték fel, aki munkatársaival már tavaly ősztől hozzálátott a szervezéshez. Az előzetes felmérések alapján max. 600 résztvevőt vártak, ám a jelentkezések gyűlésével tavasszal már látszott, hogy többen fognak eljönni. Az ünnepélyes tábornyitáson augusztus 6-án reggel az altáborok összesen 682 táborozót jelentettek.

    Udvardi résztvevők:

    Lengyel Judit
    Dékány Andrea
    Szlávik Dóri
    Páczer Lilla (Gúta)

    A táborban készült videók: JUBITV
    Carisma kábeltelevízió műsora:

    2010. augusztus 1., vasárnap

    ST tábor Kárpátalján

    2010 tavaszán kiderült, hogy a kiképző tábor, ahova jelentkeztem, elmarad, mert nincs elég jelentkező. 


    Nem volt veszve semmi, az SZMCS feltörekvő st-jelöltjei, azaz Juhász Luci, Gajdos Kati, Szanyi Tomi, Dudich Tomi, Matyó Márió és én elmentünk Kárpátaljára az ottani ST-be. A KáMCSSZ és a KMCSSZ által közösen megszervezett ST minden mozzanata egy titok, ami lényegében azt a célt szolgálja, hogy ne oltsuk el a ST motiváló tüzét. 


    Szerencsésnek tarthatom magam, hogy így alakult, és így Nádaspatakon válhattam segédtisztté. Nem egy könnyű 10 nap volt ez, be kell valljam, rengeteg akadályt állítottak elénk. Megcsináltuk, hiszen nincsen lehetetlen. 

    zsilett

    2010. július 19., hétfő

    Gyermekzsivajtól zengett az Olvári-völgy

    A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség 2010. július 19-29. között rendezte meg vezetőképző táborait a Palást és Ipolyfödémes között található Olvári-völgyben.


    2010. július 9., péntek

    Csapattábor

    Idén már harmadik éve táboroztunk együtt az udvardiakkal. Már egész jól összeszokott kis banda vagyunk. Elsőnek Kocséron, majd Garamkövesden és most Paláston cserkészkedtünk együtt.


    Az idei tábor 9 napos volt, és eddig ez volt a „legvadabb”, úgy értem, hogy itt tényleg semmi nem volt. Az ivóvizet is egy hegyi házból a patakon keresztül vezettük le. Talán ez volt az eddigi legszebb táborhely, nem véletlenül hívhatják a Cserkészek Paradicsomának.

    Egy hegy lábánál volt a tábor, az erdő és egy patak mellett.

    Kocsérról hárman vagyunk állandó tagok, akik eddig mindegyik táborban részt vettünk. Nagyon jó újra találkozni a régi barátokkal, beszélgetni velük. De szerintem nem csak én vagyok vele úgy, hogy azért is jó cserkészkedni, mert sok új barátot szerezhetünk. Ez az idei évben sem volt másképp, ugyanis 5 helyről voltunk a táborba: Léva, Tardoskedd, Palást, Udvard és Kocsér.


    A programok szinte ugyanazok voltak, mint az eddigi években: forgószínpadok, kézműves programok, foci, méta, kirándulások és persze az esti tábortüzek.

    Idén beiktattunk egy 24 órás portyát, ami azt jelenti, hogy délelőtt 11kor indultunk a táborból és másnap 11kor értünk vissza (nem kell azt hinni, hogy egész végig gyalogoltunk :P). A túra a következőképp volt: hegyre föl, hegyről le, hegyre föl, megérkeztünk. Nagyon, nagyon-nagyon fárasztó volt…nemcsak maga a gyaloglás, de az is, hogy a nehéz táskádat cipeled a hátadon. Ráadásul a második hegyet úgy másztuk meg, hogy út sem volt felfelé, csak úgy „nekiestünk” a hegynek. (És mindezt miért? – Hogy lássunk 3 lyukat…:P (barlangok voltak, teli szúnyogokkal és denevérekkel)) Mikor fölértünk, azt hittem, hogy Szabi csak viccel, mikor azt mondta megérkeztünk. :P Ez úton is szeretnék gratulálni a Lillának, hogy kibírta.

    A táborból hárman, a Három Sastoll próbát is megcsináltuk, Balázs, Lacika és én. Röviden és tömören: 3 napból áll, az első 24 órában nem szabad beszélni, a második 24 órában egyedül kell kint lenni az erdőbe és harmadik 24 órában 1,5l vízen és két karéj kenyéren kell élni.

    Ebben az évben is sikerült strandra eljutnunk, Margitára. Külön „élvezet” volt számomra (meg hát a fiúk számára is) a strandban az, hogy a Sastollnak az utolsó napja, pont erre a napra esett… Nagyon szép strand volt, sok medencével és egy nagy csúszdával.

    Akik ott voltunk, szerintem mindannyian tudjuk, mi volt az a szó vagy inkább becenév, ami a táborban legtöbbet elhangzott! ;)

    Eddig is szerettem cserkész lenni, de ezután a tábor után még jobban!

    Utassy Dóra

    Ez jó volt, ez jó volt, ez fantasztikusan jó volt!


    Ez jó volt, ez jó volt, ez fantasztikusan jó volt!


    Ez jó volt, ez jó volt, ez fantasztikusan jó volt!


    Ugye srácok?

    2010. május 9., vasárnap

    Már 17 évesek vagyunk!

    Idén ünnepli csapatunk hivatalos megalakulásának 17. évfordulóját. Ebből az alkalomból néhány meglepetéssel szolgáltak a csapat vezetői a gyerekeknek. Kérdezzünk meg valakit a csapatból, hogy hogyan élte meg ezt az eseményt....

    - Jucu, te hogyan emlékezel erre a napra?

    Ilyen ,,finom" csapatávfordulónk még sose volt. Szeretjük a hagyományos dobos tortát is, de a csokiszökőkútból folyó belga tejcsokiba mártott gyümölcsök....most is összefut a nyál a számban, ha erre gondolok. Ha egy pillanatra sikerül elvonatkoztatnom ettől a mennyei eledeltől, és visszagondolok május 9-ére, igazi ok volt az ünneplésre.


    Bár azt mondják (főleg egyetemista körökben:), arra nem nehéz okot találni, a csapat szülinapja mellett az udvardi elsősegélynyújtó team 2. helyezése megduplázta az örömöt. Így összegyűlt a sok kíváncsi emberke a szentmise után, hogy várjuk a versenyről hazatérő kis csapatunkat. Még fogadást is kötöttünk a helyezést illetően.

    A legnagyobb játék közepette aztán megérkezett a csapat, és jól átvertek bennünket. Az utolsó előtti hely okozta szomorúsággal arcunkon énekeltük kopjafánk árnyékában a cserkészindulót, majd vonultunk át a meglepi színhelyére, ahol már kellőképpen csordogált a sokak szerint boldogságot okozó finomság. Mikor már mindenki kellőképpen összecsokizta a cserkészingét, füle, orra is csokis volt jött a második meglepetés, a versenyző csapat elárulta a jó hírt, hogy nem is az utolsó előtti hely a miénk, hanem a szép második.

    Ennek örömére lufik potyogtak az égből, és szökőkútban maradt összes csokit befaltuk anyukáink és a vasárnapi ebéd nagy örömére. Minden szülinapon kívánhat az ünnepelt, én azt kívánom a csapat nevében, folyjon jövőre és még sok évig csoki a szülinapunkon.

    - Köszönjük a véleményedet, a jókívánságokhoz csatlakozom az udvardicserekesz.sk nevében is.