Újra a Remény hasábjain

A Remény katolikus hetilap hasábjain olvashattak rólunk az olvasók. A XXII. évfolyam 42. számának 2011. október 16-án megjelent lap 13. oldalán számol be a szerző (Dékány Andrea) a "Kövess engem!" c. rendevényünk élményeiről.

Büszkék vagyunk, hogy cserkészmunkánk vallás-nevelési céljainak megvalósítása maradandó nyomokat hagy az egyetlen magyar katolikus hetilap hasábjain.

Leszek a barátod

A nagysikerű családok délutánját két héttel később, a 10-16 éves korosztály követte a közelebb kerülésben Jézushoz. Amikor mottót kerestünk ennek az akciónak több variáció megfordult a fejünkben. Leszel a barátom?, Jézus a barátod...., végül a fenti címben állapodtunk meg, így utólag helyesen döntve. Azóta fogalmazódott meg bennem, hogy mennyi mindent jelent ez a mondatocska. Nyitottságot, feltétel nélküli elfogadást, visszamosolygást a másik mosolygó tekintetére, összekulcsolt kezeket, akik segítik egymást. Nekünk, cserkészeknek, akik minden nyáron úgy megyünk el táborozni, hogy sokszor nem ismerjük az együtt táborozó csapatokat, talán megfordul a fejünkben, hogy „idegenekkel” jó lesz-e a tábor. De ezek a kételyek mindig szertefoszlanak, hisz nem voltam még olyan táborban, ahonnan szívesen jöttem volna haza, ahol ne szereztem volna új barátokat, akiktől fájó szívvel köszönök el. Valljuk be, könnyű dolgunk van, hiszen régen, még kiscserkész korunkban belénk ültették a nyitottságot, bárhol, bármilyen körülmények között képesek vagyunk barátokat szerezni és azt mondani, ha más nem akar, én leszek a Te barátod. Jézus sem válogat közöttünk, mindannyiunk felé nyit, és várja, hogy nyújtsuk a kezünket felé, visszamosolyogjunk a hívására.

Csodás, napsütötte őszi időben találkoztunk szombaton. Nagy meglepetésünkre akadtak szép számban olyanok is, akik nem cserkészek. Mivel a puding próbája az evés, feltettem magamban a kérdést, vajon tényleg olyan jól működik a cserkészek nyitottsága mások felé, mi tényleg bárkinek tudunk a barátai lenni? Majd most kiderül- mondogatta bennem a kisördög. Egy nagyon egyszerű példával kezdődött a kíváncsi tekintetek kielégítése. Kezemben egy jó erősen összekötött kötéllel szemléltettem, milyen a jó barátság- erős, mindent kibír, és nagyon nehezen lehet szétszakítani.

Ezen a példán fölbuzdulva 4 kis csoportra osztottuk a gyerekeket, és összekötöztük őket a kezeiknél fogva. Egy térkép segítségével meg kellett találniuk a falu 4 pontján 4 állomást, megoldani a 4 apostol igencsak kacifántos, összekötött kézzel nehéznek tűnő feladatát. A feladatok megoldása csak akkor sikerülhetett, ha a csapatok kellőképpen figyeltek egymásra, összedolgoztak, megbarátkoztak az addig ismeretlen emberkékkel is. Így ugráltak végig az óriás ugróiskolán, egyensúlyoztak kanálban labdát a kacskaringós úton, céloztak minél pontosabban a társuk kezével együtt és bújtak át Jakab apostol „barlangjain” úgy, hogy nem értek hozzá a barlangok falához. Minden állomásnál kaptak egy darabkát a barátság jelképéből. Miután mindenki sikeresen visszatért a kiindulópontba, a csapatok közösen összerakták a jelképet. Ez a feladat csak úgy sikerülhetett, ha minden csapat megfelelt az apostolok feladatainak, és megszerezte a kép egy darabját. 

A kacifántos feladatokban megéhező csoportok korgó gyomrát az otthonról hozott sütikkel csillapítottuk, amit sok esetben a gyerekek együtt készítettek anyukájukkal, és be kell vallanom, kiválóan sikerültek! A következő feladatban mindenki egyénileg, a saját ízlése szerint készítette el a papírfigurát olyan szépre, mintha a legjobb barátjának (Jézusnak) készítené azt. Majd kis gondolkodás után ráírtuk, mit köszönünk meg Jézusnak, amiért hálásak lehetünk Neki az életünkben. Az elkészült színes figurákat egy óriásplakátra ragasztottuk a barátság jelképével, majd a templomban közösen kifüggesztettük. 

Miután megérkezett Vadkerti József cserkészatya, betömörültünk a jó meleg kisszobába, hogy meghallgassuk előadását a barátságról, Jézus hívó szaváról. Az előadás nagyon tanulságos volt, a gyerekek tágra nyitott szemekkel és fülekkel figyeltek, válaszoltak kérdéseire, nagyokat nevettek Józsi atya példáin, amik a gyerekek nyelvén szóltak. Az előadás befejeztével saját szavainkkal megköszöntük Jézusnak az együtt eltöltött időt, hogy egymás barátai lehetünk, majd átvonultunk a templomba, hogy részt vehessünk a legszentebb áldozatban, elfoglaljuk a helyet, amit Jézus kínál nekünk asztalánál. Egy újabb sikeres rendezvényt tudhatunk magunk mögött, bízom benne, hogy a gyerekek egy más szemszögből is megláthatták Jézust, aki a barátunk.

Jucu

Aradi vértanúkra emlékeztünk

A Dalárda harsogó férfihangai törték meg a monoton esti zajt az udvardi kopjafa közelében. Az Aradi vértanúk emlékére összegyűltek a falu lakosai, főleg a Csemadok és a cserkészek hűséges tagjai.

Az emlékezés már a szentmisén elkezdődött, majd mindenki átvonult a kopjafához. A kisebb embersereget Salgó Tibor a Csemadok helyi szervezetének elnöke köszöntötte. Králik Vivien (Zelenoocko) elszavalta Tóth Kálmán: Mikor az akasztófákat faragták c. versét.

Mit faragsz, ács, mit faragsz
Itt a késő éjjelen?
- Akasztófát faragok,
Pöltemberg függ majd ezen;
Oly gyanútlan, oly vidám,
Olyan deli, olyan ép,
S holnap ezen fojtja meg
A nyomorú söpredék

Mit faragsz, ács, mit faragsz
Itt a késő éjjelen?
- Akasztófát faragok,
Holnap Török függ majd ezen;
Nagy tudomány... mostan is
Olvas egész éjen át...
S holnap ezen köti föl
A tudatlan butaság.

Mit faragsz, ács, mit faragsz
Itt a késő éjjelen?
- Akasztófát faragok,
Lahner György függ majd ezen;
Maga volt a becsület,
Mely erényit elfödi,
S holnap itt a szemtelen
Becstelenség felköti.

Mit faragsz, ács, mit faragsz
Itt a késő éjjelen?
- Akasztófát faragok,
Holnap Knézics függ majd ezen;
Tiszta szent volt; harc előtt
Imádkozott mindenütt,
S fölfeszítik reggel ők,
Kiknek nincsen istenük

Mit faragsz, ács, mit faragsz
Itt a késő éjjelen?
- Akasztófát faragok,
Nagy-Sándor függ majd ezen;
Honszerelmes nagy vitéz,
A hazáért halni kész,
Jaj, hogy itten öli meg
A hazátlan gyülevész!

Mit faragsz, ács, mit faragsz
Itt a késő éjjelen?
- Akasztófát faragok,
Leiningen függ majd ezen;
Fejedelmi sarjadék,
Büszke, nemes, lovagi,
S nyirkos kézzel fojtja meg
Holnap a sehonnai!

Mit faragsz, ács, mit faragsz
Itt a késő éjjelen?
- Akasztófát faragok,
Holnap Aulich függ ezen;
csupa emberszeretet,
Szíve olyan fenn dobog,
s viradóra megölik
Embertelen zsarnokok.

Mit faragsz, ács, mit faragsz
Itt a késő éjjelen?
- Akasztófát faragok,
Damjanich függ majd ezen;
Minden lépte diadal,
Babérokban járt övig,
S a gyávák, kik szaladtak,
Holnap a hőst felkötik.

Mit faragsz, ács, mit faragsz
Itt a késő éjjelen?
- Akasztófát faragok,
Vécsey függ majd ezen;
Nagylelkű, ki nem tiport
Földre sujtott ellenén,
Mostan kézre ő jutott,
S meghal hóhér kötelén.

Az úristen verje meg,
Ne bocsásson meg nekik,
Kik velem itt e kilenc
Akasztófát ültetik;
S azoknak, kik hajnalon
Itten vesztik életük:
Mindörökkön örökké
Áldva légyen szent nevük.


Cserkészek létszáma a rendezvényen: 25

Kövess engem

Október 1-én a verőfényes napsütésben a kálvárián gyülekeztek az udvardi kiscserkészek szüleikkel. Hirtelen egy padláson találták magukat, ahol Pisti, Rozi és kiskutyájuk Borzas játszottak, miközben rátaláltak a Könyvek könyvére. A vastag por ellenére, mely az évek alatt ellepte, a gyerekek felfigyeltek a belőle áradó fényességre. Miután kinyitották, megtudták, hogy ez egy csodálatos könyv, ami a múltba repíti olvasóit.

Szép sorjában mind a kilenc család megkezdte az utazást a régmúltba. Így találkoztak a családok a mindig viccelődő Néri Szent Fülöppel, napfényben tündöklő Szűz Máriával, nagyszakállú Máté evangélistával, az elrepült galambját kereső Noéval, az átlagember számára csalónak tűnő Lukács evangélistával, a koldusnak álcázott Péter apostollal valamint a sziklából vizet fakasztó Mózessel. Ők mindannyian eleget tettek Jézus hívásának, most pedig különböző feladatok által segítettek nekünk felfigyelni mennyire fontos Jézus jelenléte az életünkben.

Miután megérkezett mindenki az időutazásról a plébániára, és megtömtük gyomrunkat édesanyáink fincsi sütijeivel és pogácsáival a szülők és a gyerekek kicsit elváltak egymástól. A szülőknek egy fantasztikus előadásban volt készük a Halász házaspár jóvoltából, akik a szeretetnyelvekről beszéltek. Ezidő alatt a gyerekek csoportokba osztva fedezték fel a templomunkat. Nagyon sok érdekességet tudhattak meg Tibor atyától a templomban levő szobrokról, freskókról.

A nap csúcspontja a szentmise volt, ahol ifjúsági énekeket énekeltünk gitár kíséretében és Tibor atya nagyon kreatív módon vonta be a gyerekeket és szüleiket a prédikációjába. Zárásként minden gyerek lerajzolta legkedvesebb élményét a közösen eltöltött napról, a szülőknek pedig lehetőségük volt írásban átadni néhány intelmet gyermekeiknek. Ezeket gondosan borítékokba zártuk és pár év múlva minden családnak elküldjük.

A találkozó nagy sikert aratott mind a gyerekek, mind a szülők körében. Elértük a célunkat, sikerült megmutatnunk és lehetőséget adnunk a szülőknek, hogy átéljék annak a sok jónak a töredékét, melyet gyermekük elbeszéléséből hallanak egy-egy cserkészrendezvény után, valamint játékos módon bevezetni a legkisebbeket a biblia világába.

Dandi

Arculatváltás: a Cserkész-újság lenagyobb arcai

Szepes-tamásfalvi-kilátón hasalva

A legjobb arcokkal igyekszik a Cserkész újság növelni az eladott példányszámot. Így történt meg, hogy az udvardi csapat legszimpatikusabb arcai hasaltak el az immár összmagyar cserkészújság címlapján.
2011. szeptemberétől megújult külsővel jelentkező újság a Tamásfalvi-kilátón készült csapatfotónkat választotta címlapfotóként. Erre több ökból is büszkék vagyunk:

- nagy létszámban vagyunk jelen a képen, ráadásul cserkészszülőkkel
- egységes csapatpólóban feszítünk
- a Szlovák Paradicsom egyik legszebb heszínén fotóztunk
- a kirándulásra szánt falu és szponzorok támogatása bizonyíthatóan jó helyre került
- az olyan aktuális fotókat hagytunk a hátunk mögött mint: szövetségi nagytábor, kikézőtáborok, jamboree, stb.
- és nem utolsó sorban:  ki ne örülne a hírnévnek:)

Köszönjük Bodzinak, a Cserkész főszerkesztőjének a közreműködést!

zolti

Kálváriabúcsú

Az idén a kálváriabúcsú szeptember 18-ára esett. Ezzel egyidőben zajlottak az udvardi falunapok is.

Cserkészeink némiképp hozzásegítettek a falumúzeum - Csemadok-ház udvarában szervezett rendezvények előkészítésében. Felfújtunk egy kazal lufit, és nagyméretű plakátokat festettünk a II. világháborús MILITARI kiállításra ill. nótanapra.

Vasárnap közel 50 cserkésszel jelentünk meg a tíz órakor kezdődő keresztúton és szentmisén. Sokan közülünk elég kómásan és fáradtan lézengtünk, mert egyenesen a tardoskeddi OAMB-ról futottunk be - ahol bizony nem sokat pihen az ember.

Mindezek ellenére kellemes őszi napsütésben, enyhe szellő kíséretében feszítetve tisztelegtünk a szentmisét záró himnusz alatt.

A kereszutat Nagy Tibor atya végezte, aki a szentmisét is bemutatta.
A résztvevők között jelen volt Csáky Pál, valamit sorain között talált helyet a kocséri Utassy Dóri és a szepsi Molnár Bence is.

zolti

OAMB - Tardoskedd

- No, jó volt?
- Jó.
- Megérte elmenni?
- Nem.
- Nem? Ha' miért?
- Mer'.

Kb. így  zajlott a társalgás a vasárnapi keresztút és szentmise közti üresjárásban a napsütéses kálvárián Sanyi és köztem. Úgy éreztem, mintha valami hiányzott volna a hétvégéből: a győzelem.


Az akadályversen és métabajnokság felkészülésen és szerencsén múlik. Ez utóbbinak magam is szemtanúja voltam. Elmondhatom, hogy az udvardi csapat teljesen felkészülten emelt fővel küzdött a bajnokságon. Mindezek ellenére nem lettünk döntősök, két meccset nyertünk kettőt pedig veszítettünk.

Sajnálom, hogy a csapatnak nem volt igazi trénere, aki a meccs alatt taktikai tanácsokkal látta volna el a csapatot, és amikor a pszichikai mélyponton voltak, felemelte volna őket a sárból.

Le a kalappal a csapat előtt, jövőre újra eljövünk, és megmutatjuk, hogy Udvard is meg tudja fogni a métaütőt, ráadásul vastag végivel!!!

Eredmények:

• Fülek - Udvard (25:51)
  
• Érsekújvár - Udvard (82:35)
  
• Udvard - Palást (58:32)
  
• Udvard - Szepsi (21:76)

A métacsapat tagjai:

Katona Erika
Lencsés Erika
Dékány Melánia
Králik Vivien
Vanya Sándor
Dudok Patrik

Turák Krisztián
Tanka László
Zsapka Levente
Suchánek René
Lencsés Richard
Gubo Szilvia
(Geszte)

zolti




A hivatalos beszámoló:





Érsekújvár, Szepsi, Nyékvárkony és Fél győzelmével végződött a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Országos Akadályversenye és Métabajnoksága, amelyet idén az érsekújvári járásbeli Tardoskedden rendeztek meg.

Bencze Dávid, a tardoskeddi 60-as számú Sík Sándor cserkészcsapat parancsnoka elmondta, a 16. alkalommal megrendezésre kerülő országos vetélkedőre végül a várt háromszázhatvan cserkész helyett háromszázhetvenen érkeztek. Sokan azért látogattak el Tardoskeddre a péntektől vasárnapig tartó rendezvény egy-egy napjára, hogy a cserkésztársaikat lelkesítsék. Az akadályverseny 15-20 kilométeres gyalogtúrából állt, ahol az egyes állomásokon különböző feladatokat kellett teljesíteniük a versenyzőknek, szerencsére az időjárás kedvezett a versenyzőknek. Az akadályversenyben két kategóriában mérték össze erejüket a versenyzők, a 15 év alatt Kölök kategóriában Nyékvárkony csapata győzött, Suhanc kategóriában Fél csapata.

A métabajnokság -- 14 főből álló csapatok egymás elleni labdajátéka – szombaton zajlott, ugyancsak két kategóriában. Kölök kategóriában Érsekújvár, Suhanc kategóriában Szepsi bizonyult a legjobbnak.
A két verseny között koncerte, táncházba várták az érdeklődőket. Nagy kihívás volt az országos rendezvény megszervezése a hatvan főt számláló tardoskeddi cserkészcsapat számára, de sikeresen helytálltak.
(Új Szó)